2011. január 4., kedd
B.Ú.É.K.
Sziasztok Boldog Új Évet kivánok!
Remélem mindenki jól érezte magát az év utolsó estéjén és jó sokáig maradt fent... :)
A fejezetre még mindig senki nem írt komit, ezért nagyon szomorú vagyok. PEDIG még karácsonykor feltettem.
Ha írtok erre legalább 1 KOMIT, akkor újévi ajándék ként megkapjátok a fejit. :)
A fejire viszont már 2 KOMIT szeretnék kapni.
Szerintem ez így jó, nem?
Üdv: rek@!
2010. december 24., péntek
5.fejezet
Sziasztok itt az új feji, amint mondtam a chatben legalább 2 KOMIT SZERETNÉK, ha ez meglesz hozom a következőt. Puszi rek@!
5.fejezet
-találkozás
Josh szemszöge
Amikor pedig benyitottam Ő állt ott...
Ő meg mit keres itt? - ez volt az első gondolatom.
Charlie szokás szerint szenvedélyesen megcsókolta Daniellat.
Ezen szerelmem meglepődött. De hát ki ne lepődött volna meg.
- Sziasztok fiúk ő itt Mike és a lánya Evelyn. Ők itt Charlie, Jastin és Josh.
- Nagyon örülök - nyújtott kezet rázni Mike a fiúkkal meg velem, amit el is fogadtunk.
- Örülök, hogy meg ismerhetem uram - mondta Jastin szokásához eltérően.
- Én is. - mondta Charlie.
- Szintén. - csatlakoztam.
- Szia - köszönt Jastin Evelynnek.
- Szia.
- Ezentúl remélem sokszor fogunk találkozni - bókolt.
Majd leült egy székre.
- Helló én vagyok Charlie.
- Örülök - kezett rázott vele, Char pedig elment Daniella mellé.
Egyszerre csak előtte álltam..Hallgattunk nem tudtam megszólalni a gyönyörűségében. Végül én törtem meg a csendet, mert a többieknek egy kicsit gyanúsnak tünhettünk.
- Josh vagyok - nyújtottam a kezem.
- Evelyn.
Pár percig hallgattunk.
- Maguk itt laknak a környéken? - kérdezte Charlie.
Evelyn apja viszont minket nézett, mi meg egymás szemébe néztünk hosszú percekig. Majd csak akkor eszmélt fel amikor Lukas megkérdezte.
- Mike?
- Igen?
- Azt kérdeztem, hogy itt laknak a könyéken, vagy csak látogatóban vannak? - tette fel a kérdést újból Char.
- Ja, mi itt lakunk, de a kislányom a forksi iskolába jár, mert ide nem vették be.
- Jajj, de szörnyű, - mondta Jastin és közeledni kezdett Evelynhez - egy ilyen édes és szép lányt mint te - megfogta az arcát - ez borzasztó.
Haggya abba, mert még baja lesz- gondoltam.
- Igen, de - vette le a kezét az arcáról - kibírom.
- Szeretem a tüzes nőket.
Most már tényleg betelt a pohár.
De mielőtt tehettem volna valamit Ev apja oda ment megfogta a lánya kezét és azt mondta:
- Most már ideje mennünk.
- De hát még alig voltatok itt - mondta Lukas.
- Nem, ellenkezőleg, talán túl sokat is - nézett Jastinra.
- Rendben, ha így gondolják - mondta megértően Katarih.
- Viszlát! - búcsúzott el Evelyn.
Az apja fejet hajtott, majd a lányával kiléptek a házból.
- Hát ez jó volt... - mondta Jastin.
- Hát nagyon, hogy lehettél ilyen bunkó - cseszte le Lukas.
- Miért?
- Először is... egy lánnyal nem lehet így viselkedni főleg, ha ott van az apja... másodszor pedig nem tudod, hogy ő Josh bevésődése?
- Tényleg? - kiváncsiskodott Daniella. - Ismered?
Erre én bólintottam.
- Nekem mennem kell... - mondtam.
- Miért talán már megijedtél, hogy vetélytársad van a szerelemben??? - mosolygott.
- Engem te egy cseppet sem érdekelsz. Sziasztok!
Majd az ajtó felé vettem az írányt.
Mikor kinyitottam megláttam ŐT pár lépésnyire az ajtótól.
- Mit csinálsz itt? - kérdeztem.
- Hát én csak téged várlak.
A szívem hangosan kezdett dobogni.
- Igen azt hallottam, hogy te szeretsz vagyis tudsz énekelni.
- Hát.. nem igazán...
- Na léci duettet kell előadnom zene órára egy fiúval és nem tudtam eddig senkit választani, mert mindenkinek borzalmas volt a hangja.
- Hát..
- Na lécccci!
- Jól van...
- Jaj, de jó! Rendben itt a dalszöveg nem nehéz. Hétfőre meg tudod tanulni?
- Ha belehúzok talán.
- Jaj, de jó!
Az autó dudált.
- Nekem mennem kell - és egy puszit nyomott az arcomra.
Erre elmosolyodtam.
- Itt a telefonszámom, hívj fel majd... vasárnap. Szia! - köszönt el.
- Szia! - mondtam kábultan.
Elsietett.
Megnéztem a dal címét amin ez állt: Wouldn't Change a Thing.
Hazafelé mentem kábultan nem volt kedvem futni inkább sétáltam. Miközben azon gondolkodtam, hogy akkor most mi lesz a kezemben tarottam a szerelmem számát.
Egyszer csak hazaértem.
Besiettem a szobámba, ledobtam a pólóm a földre elővettem egy újat meg egy gatyát és gyors letusoltam, majd lefeküdtem...
5.fejezet
-találkozás
Josh szemszöge
Amikor pedig benyitottam Ő állt ott...
Ő meg mit keres itt? - ez volt az első gondolatom.
Charlie szokás szerint szenvedélyesen megcsókolta Daniellat.
Ezen szerelmem meglepődött. De hát ki ne lepődött volna meg.
- Sziasztok fiúk ő itt Mike és a lánya Evelyn. Ők itt Charlie, Jastin és Josh.
- Nagyon örülök - nyújtott kezet rázni Mike a fiúkkal meg velem, amit el is fogadtunk.
- Örülök, hogy meg ismerhetem uram - mondta Jastin szokásához eltérően.
- Én is. - mondta Charlie.
- Szintén. - csatlakoztam.
- Szia - köszönt Jastin Evelynnek.
- Szia.
- Ezentúl remélem sokszor fogunk találkozni - bókolt.
Majd leült egy székre.
- Helló én vagyok Charlie.
- Örülök - kezett rázott vele, Char pedig elment Daniella mellé.
Egyszerre csak előtte álltam..Hallgattunk nem tudtam megszólalni a gyönyörűségében. Végül én törtem meg a csendet, mert a többieknek egy kicsit gyanúsnak tünhettünk.
- Josh vagyok - nyújtottam a kezem.
- Evelyn.
Pár percig hallgattunk.
- Maguk itt laknak a környéken? - kérdezte Charlie.
Evelyn apja viszont minket nézett, mi meg egymás szemébe néztünk hosszú percekig. Majd csak akkor eszmélt fel amikor Lukas megkérdezte.
- Mike?
- Igen?
- Azt kérdeztem, hogy itt laknak a könyéken, vagy csak látogatóban vannak? - tette fel a kérdést újból Char.
- Ja, mi itt lakunk, de a kislányom a forksi iskolába jár, mert ide nem vették be.
- Jajj, de szörnyű, - mondta Jastin és közeledni kezdett Evelynhez - egy ilyen édes és szép lányt mint te - megfogta az arcát - ez borzasztó.
Haggya abba, mert még baja lesz- gondoltam.
- Igen, de - vette le a kezét az arcáról - kibírom.
- Szeretem a tüzes nőket.
Most már tényleg betelt a pohár.
De mielőtt tehettem volna valamit Ev apja oda ment megfogta a lánya kezét és azt mondta:
- Most már ideje mennünk.
- De hát még alig voltatok itt - mondta Lukas.
- Nem, ellenkezőleg, talán túl sokat is - nézett Jastinra.
- Rendben, ha így gondolják - mondta megértően Katarih.
- Viszlát! - búcsúzott el Evelyn.
Az apja fejet hajtott, majd a lányával kiléptek a házból.
- Hát ez jó volt... - mondta Jastin.
- Hát nagyon, hogy lehettél ilyen bunkó - cseszte le Lukas.
- Miért?
- Először is... egy lánnyal nem lehet így viselkedni főleg, ha ott van az apja... másodszor pedig nem tudod, hogy ő Josh bevésődése?
- Tényleg? - kiváncsiskodott Daniella. - Ismered?
Erre én bólintottam.
- Nekem mennem kell... - mondtam.
- Miért talán már megijedtél, hogy vetélytársad van a szerelemben??? - mosolygott.
- Engem te egy cseppet sem érdekelsz. Sziasztok!
Majd az ajtó felé vettem az írányt.
Mikor kinyitottam megláttam ŐT pár lépésnyire az ajtótól.
- Mit csinálsz itt? - kérdeztem.
- Hát én csak téged várlak.
A szívem hangosan kezdett dobogni.
- Igen azt hallottam, hogy te szeretsz vagyis tudsz énekelni.
- Hát.. nem igazán...
- Na léci duettet kell előadnom zene órára egy fiúval és nem tudtam eddig senkit választani, mert mindenkinek borzalmas volt a hangja.
- Hát..
- Na lécccci!
- Jól van...
- Jaj, de jó! Rendben itt a dalszöveg nem nehéz. Hétfőre meg tudod tanulni?
- Ha belehúzok talán.
- Jaj, de jó!
Az autó dudált.
- Nekem mennem kell - és egy puszit nyomott az arcomra.
Erre elmosolyodtam.
- Itt a telefonszámom, hívj fel majd... vasárnap. Szia! - köszönt el.
- Szia! - mondtam kábultan.
Elsietett.
Megnéztem a dal címét amin ez állt: Wouldn't Change a Thing.
Hazafelé mentem kábultan nem volt kedvem futni inkább sétáltam. Miközben azon gondolkodtam, hogy akkor most mi lesz a kezemben tarottam a szerelmem számát.
Egyszer csak hazaértem.
Besiettem a szobámba, ledobtam a pólóm a földre elővettem egy újat meg egy gatyát és gyors letusoltam, majd lefeküdtem...
2010. december 23., csütörtök
Karácsony!
Sziasztok hát már itt is van a karácsony a nyakunkon, viszont a jó benne, hogy ajándékokat kapunk! Én is készülök nektek... fejikkel, remélem sikerül megírnom. Puszi!
Valamint itt egy kis karácsonyi hangulatú zene:
2010. december 11., szombat
4.fejezet
Sziasztok itt a friss feji remélem tetszik majd!!! Pux
4.fejezet
-vásárlás
Pontban nyolc-kor keltem. A nap még csak fel-fel szeretett volna jönni. Bementem a gardróbba és kiválasztottam egy kék blúzt, egy cica nadrágot meg egy magas sarkút. Beszaladtam a fürdőbe még egyszer letusoltam, mivel nagyon furcsán éreztem magam, nagyon hiányzott az a fiú akivel tegnap találkoztam...
Folyton csak rá gondoltam...
Tusolás után valamivel jobban éreztem magam de mire kijöttem már fél kilenc volt.
Tudtam, hogy tízre jönnek ezért nem siettem szép lassan leszaladtam a konyhába és anya már ott volt a konyhába, kávét főzött. Apa még ilyenkor nagyban alszik.
- Szia kicsim hogy vagy? Mész ma valahova?
- Igen a barátaimmal elmegyünk vásárolni a városba.
- Akkor jól öltözz fel... - mondta majd felsietett az emeletere.
- Rendben - kiabáltam utána.
Kivettem a frizsiderből maradék makarónit és azt kezdtem el enni.
Úgy egy tizenöt perce ettem amikor valaki csengetett.
Ránéztem az órára az 9:16-ot mutatott.
Elgondolkoztam vajon ki lehet az mivel a többiek tízre jönnek.
Elsétáltam az ajtóig, majd kinyitottam.
Egy magas férfi állt ott harminc körüli.
- Szia, én vagyok Lukas. Apukádat keresem.
- Ó rendben, de szerintem apa még alszik, majd ... - mondtam de nem tudtam befejezni mert apa lejött és beleszólt.
- Nem már rég felkeltem...- mondta- Szia Lukas!
- Helló.
- De rég láttalak téged..- üdvözölte őt.
- Én is. Csak azért jöttem, hogy megmondjam délután négykor otthon leszek úgy hogy akkor gyere.
- Rendben.
- Te is akarsz jönni? - kérdezte tőlem.
- Nem szeretnék zavarni.
- Dehogy zavarsz. Lesznek ott olyan lányok mint te meg persze fiúk is.
- Látod kislányom ez is egy alkalom hogy tudj ismerkedni korosztályoddal.
- Hát...jó. - mondtam.
Ismét megnéztem az órát ami 9:35 volt látható.
- Jól van nekem mennem kell - köszöntem el.
- Szia! - köszöntek el.
Kiszaladtam a ház elé és ami meglepett, hogy ők már ott voltak.
- Sziasztok! - mondtam.
- Szia!
- Készen vagy? - kérdezte Isabel.
- Igen, azt hiszem.
- Rendben akkor induljunk.
Beültünk Amy autójába és a város felé vettük az irányt.
Mikor úgy tíz perce mehettünk, akkor Amy leparkolt a kocsival egy pláza parkolójába.
- Kiszállás! - utasított.
Elindultunk a pláza irányába és megkérdeztem:
- Meddig maradunk?
- Miért sietsz valahova?
- Hát.. igen apa megy az egyik régi barátjához és én is szeretnék elmenni.
- Mikor? - kérdezte Elsie.
- Az hiszem négykor indul.
- Jól van, addigra megjárjuk. - mondta Amy.
- Vagyis lehet hogy megjárjuk. - javította ki Elsie.
- Amennyire én ismerem Amyt biztos, hogy több mint öt órát fogunk vásárolni. - világosított fel Isabel.
- Nem is..
- De igen.
- Na jól van lehet...
Bementünk a plázába, Amy maga után húzott egy nagyon drága boltba.
- Amy de ez a bolt túl drága.
- Nem is itt én törzs vendég vagyok, hetente szoktam ide jönni.
- Tényleg? - kérdeztem.
Mire heves bólogatást kaptam a lányoktól.
- Akkor...megbízom benned - mondtam félénken.
- Akkor jó- mondta vidáman.
Majd ismét húzott maga után.
- Jó napot! - köszönt.
- Helló! - mondta az eladó lány.
- Mi a kedvenc színed? - kérdezte.
- A lila.
- Rendben akkor ez hogy tetszik?
- Ez nagyon... hogy is mondjam... merész.
- Á az nagyon jó, ha valami merész meg ez a táska mellé, meg ez a fekete csizma.
- Szerintem nagyon jól fog neked állni - mondta Elsie.
- Remélem.
Több min öt órán át vásároltunk amikor megláttam hogy már háromnegyed négy van.
- Jújj, apa nemsokára indul, elfogok késni.
- Dehogy fogsz elkésni - mondta Amy.
- Ha most rögtön indulunk és én vezetek oda érünk - jelentette ki Elsie.
- Jól van... - adta meg magát Amy.
- Köszi - mondtam.
Úgy öt perccel később már a ház előtt s álltunk.
- Nagyon köszi a vásárlást szuperül éreztem magam.
- Szívesen, talizunk a suliban pux.
- Sziasztok! - köszöntem el majd beszaladtam a házba.
Apa már várt rám.
- Végre kislányom az hittem már nem is jössz.
- Egy perc apa, csak átöltözök.
- Siess.
- Rendben.
Pár perc alatt kész voltam és már mentünk is.
Mikor bementünk akkor már voltak bent.
Egy fiatal lány, egy nő meg Lukas.
- Helló - köszönt apa.
- Sziasztok! Mike ő itt Daniella és Katarih, lányok ő itt Mike és a lánya Evelyn. - mutatott be egymásnak minket Lukas.
- Sziasztok! - mondtam.
- Gyertek üljetek csak le - mondta Katarih kedvesen.
- Nagyon kedves vagy köszönjük. - hálálta meg apa.
- Egy kis kalácsot? - kérdezte Daniella.
- Nem köszönöm.
- Inkább vegyél még mielőtt a fiúk mind megeszik.
- Köszönöm - és elvettem egy szeletet.
Kopp-kopp hallottam majd a fiúk bejöttek.
Bejött két fiú és aztán végül Ő...
Evelyn megvásárolt ruhája:
Evelyn táskája:
Evelyn csizmája:
Viszlát!
4.fejezet
-vásárlás
Pontban nyolc-kor keltem. A nap még csak fel-fel szeretett volna jönni. Bementem a gardróbba és kiválasztottam egy kék blúzt, egy cica nadrágot meg egy magas sarkút. Beszaladtam a fürdőbe még egyszer letusoltam, mivel nagyon furcsán éreztem magam, nagyon hiányzott az a fiú akivel tegnap találkoztam...
Folyton csak rá gondoltam...
Tusolás után valamivel jobban éreztem magam de mire kijöttem már fél kilenc volt.
Tudtam, hogy tízre jönnek ezért nem siettem szép lassan leszaladtam a konyhába és anya már ott volt a konyhába, kávét főzött. Apa még ilyenkor nagyban alszik.
- Szia kicsim hogy vagy? Mész ma valahova?
- Igen a barátaimmal elmegyünk vásárolni a városba.
- Akkor jól öltözz fel... - mondta majd felsietett az emeletere.
- Rendben - kiabáltam utána.
Kivettem a frizsiderből maradék makarónit és azt kezdtem el enni.
Úgy egy tizenöt perce ettem amikor valaki csengetett.
Ránéztem az órára az 9:16-ot mutatott.
Elgondolkoztam vajon ki lehet az mivel a többiek tízre jönnek.
Elsétáltam az ajtóig, majd kinyitottam.
Egy magas férfi állt ott harminc körüli.
- Szia, én vagyok Lukas. Apukádat keresem.
- Ó rendben, de szerintem apa még alszik, majd ... - mondtam de nem tudtam befejezni mert apa lejött és beleszólt.
- Nem már rég felkeltem...- mondta- Szia Lukas!
- Helló.
- De rég láttalak téged..- üdvözölte őt.
- Én is. Csak azért jöttem, hogy megmondjam délután négykor otthon leszek úgy hogy akkor gyere.
- Rendben.
- Te is akarsz jönni? - kérdezte tőlem.
- Nem szeretnék zavarni.
- Dehogy zavarsz. Lesznek ott olyan lányok mint te meg persze fiúk is.
- Látod kislányom ez is egy alkalom hogy tudj ismerkedni korosztályoddal.
- Hát...jó. - mondtam.
Ismét megnéztem az órát ami 9:35 volt látható.
- Jól van nekem mennem kell - köszöntem el.
- Szia! - köszöntek el.
Kiszaladtam a ház elé és ami meglepett, hogy ők már ott voltak.
- Sziasztok! - mondtam.
- Szia!
- Készen vagy? - kérdezte Isabel.
- Igen, azt hiszem.
- Rendben akkor induljunk.
Beültünk Amy autójába és a város felé vettük az irányt.
Mikor úgy tíz perce mehettünk, akkor Amy leparkolt a kocsival egy pláza parkolójába.
- Kiszállás! - utasított.
Elindultunk a pláza irányába és megkérdeztem:
- Meddig maradunk?
- Miért sietsz valahova?
- Hát.. igen apa megy az egyik régi barátjához és én is szeretnék elmenni.
- Mikor? - kérdezte Elsie.
- Az hiszem négykor indul.
- Jól van, addigra megjárjuk. - mondta Amy.
- Vagyis lehet hogy megjárjuk. - javította ki Elsie.
- Amennyire én ismerem Amyt biztos, hogy több mint öt órát fogunk vásárolni. - világosított fel Isabel.
- Nem is..
- De igen.
- Na jól van lehet...
Bementünk a plázába, Amy maga után húzott egy nagyon drága boltba.
- Amy de ez a bolt túl drága.
- Nem is itt én törzs vendég vagyok, hetente szoktam ide jönni.
- Tényleg? - kérdeztem.
Mire heves bólogatást kaptam a lányoktól.
- Akkor...megbízom benned - mondtam félénken.
- Akkor jó- mondta vidáman.
Majd ismét húzott maga után.
- Jó napot! - köszönt.
- Helló! - mondta az eladó lány.
- Mi a kedvenc színed? - kérdezte.
- A lila.
- Rendben akkor ez hogy tetszik?
- Ez nagyon... hogy is mondjam... merész.
- Á az nagyon jó, ha valami merész meg ez a táska mellé, meg ez a fekete csizma.
- Szerintem nagyon jól fog neked állni - mondta Elsie.
- Remélem.
Több min öt órán át vásároltunk amikor megláttam hogy már háromnegyed négy van.
- Jújj, apa nemsokára indul, elfogok késni.
- Dehogy fogsz elkésni - mondta Amy.
- Ha most rögtön indulunk és én vezetek oda érünk - jelentette ki Elsie.
- Jól van... - adta meg magát Amy.
- Köszi - mondtam.
Úgy öt perccel később már a ház előtt s álltunk.
- Nagyon köszi a vásárlást szuperül éreztem magam.
- Szívesen, talizunk a suliban pux.
- Sziasztok! - köszöntem el majd beszaladtam a házba.
Apa már várt rám.
- Végre kislányom az hittem már nem is jössz.
- Egy perc apa, csak átöltözök.
- Siess.
- Rendben.
Pár perc alatt kész voltam és már mentünk is.
Mikor bementünk akkor már voltak bent.
Egy fiatal lány, egy nő meg Lukas.
- Helló - köszönt apa.
- Sziasztok! Mike ő itt Daniella és Katarih, lányok ő itt Mike és a lánya Evelyn. - mutatott be egymásnak minket Lukas.
- Sziasztok! - mondtam.
- Gyertek üljetek csak le - mondta Katarih kedvesen.
- Nagyon kedves vagy köszönjük. - hálálta meg apa.
- Egy kis kalácsot? - kérdezte Daniella.
- Nem köszönöm.
- Inkább vegyél még mielőtt a fiúk mind megeszik.
- Köszönöm - és elvettem egy szeletet.
Kopp-kopp hallottam majd a fiúk bejöttek.
Bejött két fiú és aztán végül Ő...
Evelyn megvásárolt ruhája:
Viszlát!
2010. november 13., szombat
3.fejezet
3.fejezet
Josh szemszöge
Reggel felkeltem és még mindig azon a szép lányon gondolkoztam. Olyan szép a neve, az arca, a hangja, a... szép. Mikor nincs velem, akkor azt érzem, hogy csak egy fél vagyok, de ha velem van akkor egész.
Nagyon nehezen kimentem a konyhába és megreggeliztem, majd elmentem Charliehoz.
Ahogy beléptem már hallotam, hogy Jastin is itt van. Remek - gondoltam.
- Sziasztok fiúk - köszöntem.
- Szia Josh jól vagy? - kérdezte Jastin.
- Aha, mondjuk. Megyünk már?
- Mingyárt öcsi, csak megeszem még ezt.
- Siess! - szólt rá Charlie.
- Kész vagyok! - mondta két perc elteltével.
- Végre. - mondtuk egyszerre.
Éppen járőröztünk. Azon gondolkodtam, hogy ha az a lány Lapushban lakik, akkor meglehetne keresni.
De hát az csak furcsa lenne, ha bevágódok és nem is ismernek.
Hé teső ki ez a lány? Hogy néz ki? Csini? - faggatott Jastin.
Tudod Jastin te még az embert se tudod békén hagyni!
Nem tehetek róla hogy csak ordibálnak a gondolataid...
Tényleg ki ez a lány? - kiváncsiskodott most már Charlie is.
Tegnap a városban találkoztam vele. Folyton rá gondolok...
Úgy érzed, hogy nem vagy egész, ha külön vagytok? - kérdezte Char.
Igen valahogy úgy.
Én is igy éreztem amikor még nem voltam eggyütt Daniellel.
Jújj haver, te szerelmes vagy! - kiábálta gondolatban Jastin.
De búnkó vagy! - cseszte le Charlie. - Ő bevésődött.
Hallotam már róla, de nem is gondoltam, hogy én pont most fogok. Bár ezt sose lehet tudni.
Még egész délután járőröztünk.
Majd elmentünk Lukashoz, hogy jelentsük készek vagyunk.
Amikor pedig benyitottam Ő állt ott...
Josh szemszöge
Reggel felkeltem és még mindig azon a szép lányon gondolkoztam. Olyan szép a neve, az arca, a hangja, a... szép. Mikor nincs velem, akkor azt érzem, hogy csak egy fél vagyok, de ha velem van akkor egész.
Nagyon nehezen kimentem a konyhába és megreggeliztem, majd elmentem Charliehoz.
Ahogy beléptem már hallotam, hogy Jastin is itt van. Remek - gondoltam.
- Sziasztok fiúk - köszöntem.
- Szia Josh jól vagy? - kérdezte Jastin.
- Aha, mondjuk. Megyünk már?
- Mingyárt öcsi, csak megeszem még ezt.
- Siess! - szólt rá Charlie.
- Kész vagyok! - mondta két perc elteltével.
- Végre. - mondtuk egyszerre.
Éppen járőröztünk. Azon gondolkodtam, hogy ha az a lány Lapushban lakik, akkor meglehetne keresni.
De hát az csak furcsa lenne, ha bevágódok és nem is ismernek.
Hé teső ki ez a lány? Hogy néz ki? Csini? - faggatott Jastin.
Tudod Jastin te még az embert se tudod békén hagyni!
Nem tehetek róla hogy csak ordibálnak a gondolataid...
Tényleg ki ez a lány? - kiváncsiskodott most már Charlie is.
Tegnap a városban találkoztam vele. Folyton rá gondolok...
Úgy érzed, hogy nem vagy egész, ha külön vagytok? - kérdezte Char.
Igen valahogy úgy.
Én is igy éreztem amikor még nem voltam eggyütt Daniellel.
Jújj haver, te szerelmes vagy! - kiábálta gondolatban Jastin.
De búnkó vagy! - cseszte le Charlie. - Ő bevésődött.
Hallotam már róla, de nem is gondoltam, hogy én pont most fogok. Bár ezt sose lehet tudni.
Még egész délután járőröztünk.
Majd elmentünk Lukashoz, hogy jelentsük készek vagyunk.
Amikor pedig benyitottam Ő állt ott...
2010. november 8., hétfő
Díjat készítettem!
Sziasztok hát itt az első díj amit én készítettem!!! xD
Rólam:
-Szeretek írni! (Amivel néha kicsit kések)
- Szeretek olvasni töriket...
- Valamint imádom a zenéket hallgatni...:)
Tovább küldöm:
-Lina (Fortuna)
-Isabella (Vámpir sztár)
-Natalie (The Dark Princess)
-Zabie98 (Neked adom a szívem)
-Linduss.(I.É.H.-II. Éjfekete napsugár)
-Green Girl (I'm only me when i'm with you)
-StefanieRenhoh (Egy makacs lány története)
Hát, ennyi lenne remélem tetszik! ....:)
Puszi:rek@!
Rólam:
-Szeretek írni! (Amivel néha kicsit kések)
- Szeretek olvasni töriket...
- Valamint imádom a zenéket hallgatni...:)
Tovább küldöm:
-Lina (Fortuna)
-Isabella (Vámpir sztár)
-Natalie (The Dark Princess)
-Zabie98 (Neked adom a szívem)
-Linduss.(I.É.H.-II. Éjfekete napsugár)
-Green Girl (I'm only me when i'm with you)
-StefanieRenhoh (Egy makacs lány története)
Hát, ennyi lenne remélem tetszik! ....:)
Puszi:rek@!
2010. november 3., szerda
Díj Xd!
Nagyon, nagyon szépen köszi Zabie98!
Szeretem:
-Az alkonyat könyveket olvasni
-A törimet irni
-A Jóban Rosszban tv műsort nézni
Tovább küldöm:
-Lina (főszereplő: Lana és Poul)
-GreenGirl (főszereplő: Netty)
-Natalie (főszereplő: Natalie)
-StefanieRenhoh (főszereplő: Stephenie és Robert)
Puszi:rek@!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









