3.fejezet

                                                                     3.fejezet

                                                                

Josh szemszöge

Reggel felkeltem és még mindig azon a szép lányon gondolkoztam. Olyan szép a neve, az arca, a hangja, a... szép. Mikor nincs velem, akkor azt érzem, hogy csak egy fél vagyok, de ha velem van akkor egész.
Nagyon nehezen kimentem a konyhába és megreggeliztem, majd elmentem Charliehoz.

Ahogy beléptem már hallotam, hogy Jastin is itt van. Remek - gondoltam.
- Sziasztok fiúk - köszöntem.
- Szia Josh jól vagy? - kérdezte Jastin.
- Aha, mondjuk. Megyünk már?
- Mingyárt öcsi, csak megeszem még ezt.
- Siess! - szólt rá Charlie.
- Kész vagyok! - mondta két perc elteltével.
- Végre. - mondtuk egyszerre.

Éppen járőröztünk. Azon gondolkodtam, hogy ha az a lány Lapushban lakik, akkor meglehetne keresni.
De hát az csak furcsa lenne, ha bevágódok és nem is ismernek.

Hé teső ki ez a lány? Hogy néz ki? Csini? - faggatott Jastin.


Tudod Jastin te még az embert se tudod békén hagyni!


Nem tehetek róla hogy csak ordibálnak a gondolataid...


Tényleg ki ez a lány? - kiváncsiskodott most már Charlie is.


Tegnap a városban találkoztam vele. Folyton rá gondolok...


Úgy érzed, hogy nem vagy egész, ha külön vagytok? - kérdezte Char.


Igen valahogy úgy.


Én is igy éreztem amikor még nem voltam eggyütt Daniellel.


Jújj haver, te szerelmes vagy! - kiábálta gondolatban Jastin.


De búnkó vagy! - cseszte le Charlie. - Ő bevésődött.
Hallotam már róla, de nem is gondoltam, hogy én pont most fogok. Bár ezt sose lehet tudni.

Még egész délután járőröztünk.
Majd elmentünk Lukashoz, hogy jelentsük készek vagyunk.

Amikor pedig benyitottam Ő állt ott...